ÖkoKör 3. alkalom, a konyha

A konyha témakörnél szintén szóba került, hogy a legtöbb folyékony mosogatószer – ugyanúgy, mint a folyékony tusfürdő, sampon – tartalmaz SLS-t (Sodium Lauryl Sulfate), ami bár jól tisztít, ugyanakkor eltávolítja a bőr természetes zsírrétegét, és akár ekcémát is okozhat. A legtöbb gépi mosogatószer is tartalmaz káros anyagokat, pl. foszfátot, foszfonátot, klórt, amely nem csak az egészségre, de a vízi élővilágra is káros. Ezek helyettesítésére mi magunk is készíthetünk természetes alapanyagokból mosogatószereket. A Tudatos Vásárlók Egyesülete által összeállított, Tiszta Otthon Ökokör munkafüzetben szereplő recepteket alapul véve, kézi- és gépi mosogatószert készítettünk és teszteltünk. A kézi mosogatószer nagyon jól működött, ugyanakkor a gépivel nem voltunk 100%-osan megelégedve, így maradtunk a korábban jól bevált papírdobozban kapható, ökocímkével ellátott bolti változatnál. (Megjegyzem, hogy a neten keringő kb. 30 féle gépi mosogatószer receptet is kipróbáltam korábban, és egyik sem hozta a várt eredményt, úgyhogy a lelkesedés a témában kicsit alábbhagyott, de idővel biztos nekiállok újra a kísérletezésnek 😊). Öblítő helyett egyébként itt is szuperül működik az ecet vagy a citromsavas víz, a poharak, edények cseppmentesen száradnak. 

Szóba került a mosogatógép illatosítók használata. Miért van szükség egyáltalán ilyenre? Ha egy mosogatógépből kellemetlen illat árad, annak olyan oka lehet, amit nem elfedni, hanem megszüntetni kell. Például, ha nincs kitisztítva a szűrő, vagy esetleg penész jelenik meg a gumis részeknél vagy több napig vannak benne a koszos tányérok. Ez utóbbi esetben, ha beindítjuk a gépet, már meg is szűnik a szag, illatosítás nélkül. Komolyabb probléma előfordulásakor pedig ideje egy nagyobb karbantartást végezni. Érdemes a használati utasításban megnézni, hogy milyen gyakran javasolja a gyártó a mosogatógép tisztítását, illetve üres állapotban, magas hőfokon történő program lefuttatását. Ha ezek után is előfordul a kellemetlen szag, akkor a szerelő segíthet, de egy illatosító biztos nem jelent megoldást…

Szó volt arról, hogy melyik mosogatási forma, a kézi vagy a gépi-e a nyerő környezetvédelmi szempontból. Több szakirodalmat is elolvasva az az eredmény, hogy hosszú távon a gépi jobban megéri. Erről bővebben pl. itt olvashattok. Egyébként egységesen azon az állásponton voltunk, hogy öko kérdés ide vagy oda, a mosogatógépnek köszönhetően nyert idő az, ami megfizethetetlen 😊.

Áttérve a sütő takarításra, kipróbáltuk az ecetes – szódabikarbónás tisztítást. Ennek az a menete, hogy 2-3 evőkanál ecetet kell a tepsibe önteni, annyi vízzel, hogy ellepje a tepsi alját. Majd fel kell melegíteni a sütőt és az ecet gőze leoldja (vagy nem) a sütő faláról a zsírt. A makacsabb szennyeződéseket pedig szódabikarbónás pasztával súroljuk át. Zománcozott sütőnél ez a módszer nem ajánlott. A csoporttagok közül volt, akinek sikerült ezzel megtisztítani a sütőjét, és volt, aki elsőre nem járt sikerrel így újra próbálja, hátha a többszöri vizes-ecetes melegítés lazít majd a szennyeződésen.

Végül a felmosás, és a csempe felületek lemosása kapcsán cseréltünk tapasztalatot. Aki a mosásnál használ mosódiót, a felmosásnál is előszeretettel alkalmazza, míg mások az ecetes vizes felmosásra esküdtek. Bár az ecet jó zsíroldó, a csempéken inkább a mosószódás víz vált be. 

Következő témánk a nappali, illetve a szoba lesz.

forrás: onekindesign.com