ÖkoKör 2. alkalom, fürdőszoba, wc
Az előző találkozó után az volt a feladatunk, hogy járjuk végig a lakást és számoljuk meg hány fajta tisztítószert tartunk otthon úgy, hogy ha ugyanabból a termékből többet vásároltunk azt csak 1 darabnak kellett jelölni (pl. 5 flakon ecet az 1-nek, 1 db 3kg mosószóda 1-nek számít), illetve csak ahhoz a helyiséghez kellett számolni, ahol éppen tároljuk, tehát ha másik helyiség takarításához is használjuk, nem kellett duplán számolni. A csoportunkban résztvevő 6 háztartásban, átlagosan 12 féle tisztítószert használnak. Ezen belül a szereket csoportosítottuk helyiségek szerint (fürdőszoba, konyha, nappali, szoba) valamint típus szerint, így megkülönböztettük a nem ökocímkés (átlag 5 db), az ökocímkés (átlag 1 db), az alternatív szereket (mosószóda, szódabikarbóna, citromsav stb. átlag 4 db) valamint az egyszer használatos nedves törlőkendőket (átlag 1 db alatt).
Bár a társaság nagy része már jártas a természetes alapanyagok használata terén, két csoporttag sikeresen tesztelte a mosószódát ruhák mosása, valamint a kád takarítása során. Mindketten pozitív eredményekről számoltak be. 😊 Mosásnál fontos megjegyezni, hogy amennyiben a mosószódát 30 fok alatt használjuk, szükséges azt előre feloldani. Kád tisztításánál pedig, miután a feloldott mosószódát ráspricceltük a takarítani kívánt felületre, hagyni kell hatni pár percig, utána viszont nagyon szépen eltávolítható a szappanos lerakódás.
Ami az öblítést illeti, szerencsére azt tapasztaltuk, hogy egyetértés van a csoporttagok között, miszerint az öblítő használata teljesen felesleges. Egyik résztvevőnk arról számolt be, hogy azóta nem használ öblítőt, mióta az tönkrevágta a mosógépét, mások viszont az öblítő adta illatkavalkádot találták túlzónak. Mindegyikünk találkozott már azzal a helyzettel, amikor ismerősünk gyereke kinőtte a ruháját és kölcsönbe kaptuk vagy véglegesen is megörököltük tőlük. Első lépésként kimossuk és azt tapasztaltuk, hogy többszöri mosás után is érezhető a kölcsönkapott ruhán az öblítő illata… Ez több problémát is felvet. Egyrészt az öblítőben található felületaktív anyagok lerakódnak és réteget képeznek a textilszálakon. Ettől az anyag puhábbnak tűnik, viszont mivel a textilen marad, légúti problémák és bőrviszketést okozhat. Másrészt az öblítőkben lévő kationos felületaktív anyagok szennyvízbe, majd az élővízbe kerülve nem bomlanak le teljesen, mérgezőek a vízi élővilágra. Emiatt az öblítők nem is kaphatnak ökocímkét.* Öblítő helyett egyébként megoldás lehet, ha ecetet (kb fél decit) töltünk az öblítőtartályba vagy ha citromsavat vízzel feloldunk (fél liter vízhez 1 ek citromsav), ha pedig illatosítani szeretnénk, csepegtessünk bele pár csepp illóolajat. Ugyanakkor meg kell jegyezzük, hogy ezt az illatot kb. a teregetés erejéig érezzük, mivel száradás után elillan a ruhákból. Az illóolajokkal összefüggésben pedig beszéltünk azokról, amelyeket jelentős fertőtlenítő, baktériumölő tulajdonságai miatt (teafa, levendula, citrom, eukaliptusz stb.) érdemes a háztartásban tartani.
A mosás, illetve a fürdőszoba, wc takarítás témakörnél említésre került, hogy mit milyen gyakran, hány fokon kell(ene) mosni, szó volt az áztatás és a foltkezelés technikájáról, a fehérítésről és a vízkőoldásról természetes szerekkel, valamint arról, hogy hogyan tartsuk karban a mosógépünket. Kérdésként felvetődött, hogy a szárítógépek használata mennyire környezetbarát megoldás egy háztartásban. Röviden, nem az. 😊 Erről bővebben itt olvashatsz.
A következő alkalom kihívása a konyha lesz.
*forrás: TVE Tiszta Otthon Ökokör munkafüzet
